Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az event elmúlt.

április 24 @ 01:00 - április 30 @ 23:00

Az április 24-30. közötti Immunizációs Világhét kapcsán a Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa a lakosság védőoltásokról való tájékozottságához kíván hozzájárulni, az alábbi ismeretterjesztő cikkel.

 

Immunizációs Világhét (World Immunization Week): 2019. április 24-30.

 

 

A kampány jelmondata:  Együtt védve – A vakcinák hatásosak!

 

Az oltakozás célja kettős. Egyéni szinten a védőoltások megvédik az oltott személyt az ellen a betegség ellen, amelyre kifejlesztették. Közösségi szinten kialakul az ún. nyájimmunitás, ami védelmet nyújt a védteleneknek, az oltási koron aluliaknak, akik életkoruk miatt még nem kaphatnak védőoltást, a legyengült immunrendszerűeknek, vagy azoknak is, akik valamilyen ellenjavallat miatt nem olthatók.

Hazánkban a védőoltásoknak nagy hagyományai vannak, hiszen az immunizáció első lépései Mária Terézia uralkodásáig nyúlnak vissza. A jó járványügyi helyzet annak köszönhető, hogy az átoltottság évtizedek óta magas, és ezt az értéket megőrizni valamennyiünk kötelessége és érdeke.

A magyarországi védőoltási rendszer egy kincs. Az értékei közül elsőnek említem, hogy térítésmentes. Anyagi helyzettől függetlenül minden kisgyermek részére biztosított az oltóanyag, sem a vakcináért, sem az oltás beadásáért nem kell fizetni a szülőknek.

Az oltások rendjét a védőoltási naptár tartalmazza. Ez nem egy kőbe vésett irat, hanem a fertőző betegségek előfordulásának járványügyi helyzetét, az új oltóanyagok megjelenését és egyéb hatótényezőket is figyelembe vevő dinamikus rendszer.

A minden évben aktualizált védőoltási naptár szerint végrehajtott oltások eredményezik, hogy a védőoltást minden kisgyermek járványügyi szempontból optimális időben kapja meg.

Az alkalmazott oltóanyagok biztonságosak, gyógyszerhatósági ellenőrzésen, úgynevezett törzskönyvezésen mennek keresztül, és folyamatos gyógyszerészeti felügyelet alatt állnak.

Az esetleges mellékhatások előfordulásának észlelésére 2008 óta egységes szempontok szerint hatósági adatgyűjtés, elemzés és értékelés történik. Ez is azt a célt szolgálja, hogy esetleges mellékhatás előfordulásakor feltárják, ténylegesen a védőoltás áll-e annak hátterében, vagy más egyéb allergizáló tényező vagy betegség.

Epidemiológiai adatok és matematikai modellek segítségével kiszámítható, hogy egyes betegségek esetén milyen magas átoltottság szükséges ahhoz, hogy ne alakuljon ki járvány. Ez az állapot akkor jön létre, ha a népességben az oltatlanok száma kellően alacsony, közöttük a kapcsolat esetleges, vagyis a védettek tömege biztonságot nyújt a védtelenek számára. Jelenleg ennek a magas átoltottságnak köszönhető, hogy hazánkban kizárólag behurcolt kanyaró megbetegedés fordult elő annak ellenére, hogy Európában évek óta nagy esetszámmal és halálozással is járó kanyarójárványok dúlnak.

A felnőttek védőoltásairól kevés szó esik, pedig a betegségek megelőzése egész életen át az egyik legfontosabb cél kellene, hogy legyen. Még egészséges egyének esetében is felbecsülhetetlen haszna van az oltás nyújtotta védelemnek. A krónikus betegek számára, röviden összefoglalva, akik valamilyen betegség miatt gondozás alatt állnak, adott esetben életmentő lehet egy-egy védőoltás.

A szeptemberben bevezetésre kerülő bárányhimlő elleni védőoltás nemcsak a kisgyermekeket védi, hanem a kórokozó előfordulásának visszaszorításával a felnőttek körében is csökkenni fog az övsömör előfordulása.

A védőoltásokkal kapcsolatban tájékozódni megfelelően képzett egészségügyi dolgozóktól, illetve az interneten a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a WHO, vagy az EDCD honlapjairól célszerű.

 

Szerző:

Dr. Szücs Mária PhD
epidemiológus, orvos igazgató
Tolna Megyei Balassa János Kórház

 

 

Részletek

Kezdés:
április 24 @ 01:00
Vége:
április 30 @ 23:00

Helyszín

Szekszárd, Tolna 7100 Magyarország + Google Térkép