Betegjogi tájékoztató

Betegjogi felvilágosítás

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről tartalmazza az alábbi betegjogokat, melyeket az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Sürgős szükség esetén az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzéséhez való jog alapvető emberi jog, annak igénybevétele semmilyen módon nem korlátozható. Ugyancsak alapvető joga van a betegnek a szenvedés csökkentéséhez.

Minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele, tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartsák. A betegen kizárólag a vizsgálatához és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások végezhetők el, melyekbe beleegyezését adja

A kapcsolattartás joga

A beteg jogosult más személyekkel szóban vagy írásban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni. Eközben tekintettel kell lennie az intézményi feltételekre és a házirendre, nem zavarhatja a betegellátást és betegtársait sem. A beteg megtilthatja, hogy kezelésének tényét vagy az azzal kapcsolatos egyéb információkat más előtt feltárják.

A súlyos állapotú, illetve kiskorú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy, ill. szülő mellette tartózkodjék. A szülő nő is élhet e joggal a vajúdás és a szülés alatt, illetve a szülés után joga van az újszülöttjével egy helyiségben történő elhelyezésére, ha egészségügyi állapotuk nem zárja ki. A beteget megilleti vallása szabad gyakorlásának és a megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásának joga.

Az intézmény elhagyásának joga

A törvény kimondja, hogy a beteg jogosult az egészségügyi intézmény elhagyására. A betegnek ez a joga csak akkor korlátozható, ha azzal mások testi épségét, egészségét veszélyezteti. A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

A tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog

A betegnek joga van arra, hogy teljes körű, részletes, számára egyéniesített tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, tervezett időpontjairól, az ezek tekintetében meglévő döntési jogáról, a lehetséges alternatív eljárásokról, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, valamint a javasolt életmódról. Joga van kérdéseket feltenni fentieket illetően.

A betegnek joga van megismerni a vizsgálatok és beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét vagy a várttól eltérő eredményt és annak okait. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Tájékozódási jogáról a beteg lemondhat, illetve arra más személyt, hozzátartozót írásban kijelölhet.

Az ellátás visszautasításának joga

A törvény a cselekvőképes beteg számára biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. Abban az esetben, amennyiben a beteg egészségi állapotában az ellátás elmaradása esetén súlyos vagy maradandó károsodás következne be, a beteg az ellátást csak meghatározott alaki kötöttségekkel megtett nyilatkozatban utasíthatja vissza, melyet bármikor visszavonhat. A törvény a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő cselekvőképes beteg számára – meghatározott kivételekkel – biztosítja azt a jogot, hogy életmentő vagy életfenntartó beavatkozást visszautasítson. Ebben az esetben a törvény meghatározza azokat az eljárási garanciákat, amelyek biztosítják azt, hogy a beteg önrendelkezési jogát döntése következményeinek teljes ismeretében gyakorolja.

A beteg a beleegyezés, illetve elutasítás jogát írásban más személyre, hozzátartozóra átruházhatja.

Nincs szükség a beteg beleegyezésére akkor, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá, ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni az egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, joga van ezekről tájékoztatást kérni, hiányosság, pontatlanság esetén jogosult annak kiegészítését, kijavítását kezdeményezni. A dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az adatokkal a beteg rendelkezik. Saját költségére a beteg bármely leletéről másolatot kérhet.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

Az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek a beteg ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és egyéb személyes adatait bizalmasan kötelesek kezelni, és csak az arra jogszabály, hatósági határozat vagy a beteg nyilatkozata által feljogosított személyekkel jogosultak közölni.

Milyen kötelezettségek terhelik a beteget?

Amennyiben a beteg beleegyezési jogát gyakorolva az egészségügyi ellátás igénybevétele mellett döntött, köteles az egészségügyi ellátást a vonatkozó jogszabályok és az intézményi rend keretei között igénybe venni. A beteget ellátása során az ellátását végző egészségügyi dolgozóval való együttműködési kötelezettség is terheli.

Az egészségügyi szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége

A betegjogok érvényesítése körében az egészségügyi szolgáltató kötelezettségévé teszi, hogy a beteget – illetőleg a beteg egészségi állapotával kapcsolatban a beteg ilyen irányú nyilatkozata vagy a törvény rendelkezése alapján nyilatkozni jogosult személyt – egészségi állapotától függően az egészségügyi szolgáltató intézménybe való felvételekor, illetve ellátása előtt a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségéről, valamint az intézmény házirendjéről részletesen tájékoztatnia kell.

Ki az a betegjogi képviselő?

A betegjogi képviselőnek szerepe a különböző problémák egészségügyi intézményen belüli megoldásában, illetve a peres ügyek megelőzésében van.

Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, közreműködik a beteg panaszának megfogalmazásában és kezdeményezheti annak kivizsgálását, írásbeli meghatalmazása esetén ő tesz panaszt, illetve rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokról és azok érvényesüléséről az adott intézményben. A betegjogi képviselők a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány alkalmazásában működnek.

Készítette: A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának betegjogi képviselője. 2009-12-29